Művészet műhely
A művész, mint az Egyház sója
Az első körben azt járjuk körül, hogy mitől jó egy mű. Milyen általános jellemzők figyelhetők meg a kanonizált és a kultúránk részévé váló művekben? Olyan közös ismérveket keresünk, amik egy regényre, egy képre és egy színházi előadásra egyaránt igazak, amennyiben jónak tartjuk őket. A közönségtől elfogadjuk a teszik/nem teszik értékelést, de mennyivel tudatosabb a művész, amikor alkot? Mikor érzi úgy, hogy most már jó, igaz, tehát készen van a műve? Csiszolható-e az a belső iránytű, amit úgy hívunk: kvalitásérzék?
Továbblépve megvizsgáljuk, hogy a művész a maga igazságkeresésében, megküzdött alkotói fejlődésében, a műve iránti igényességében mennyire motiváló a keresztény testvérei számára. Hogyan lesz a keresztény művész az Egyház sója? Nem csak alkotásai révén, hanem azzal a sokszor eltérő hangoltságával is, ahogy Istent és az Istenképű embert látja és láttatja. Nekünk, művészeknek mi a mondanivalónk az Egyháznak Istenről? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A műhely vezetője:
Földesi Barnabás – festőművész, pedagógus. Művészetében a nonfiguratív és ábrázoló festészet közös gyökereit keresi. Emellett teoretikus igénnyel kutatja a művész helyét és szerepét a társadalomban. Rendszeresen ad elő a kultúrtörténet és a kortárs művészet témájában. Elkötelezett abban, hogy közérthető nyelvet találjon a képzőművészet tolmácsolásához és kidomborítsa az alkotásokban tetten érhető ember és Istenképet. Zircen született ahol III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium tanára volt 16 évig. Jelenleg Budapesten él és dolgozik.
Munkái itt érhetőek el:
https://www.instagram.com/
http://foldesi.blogspot.com/
