Szemináriumok

 Délutánonként izgalmas témájú szemináriumokból válogathattok majd, a helyszínen lesz lehetőség jelentkezni. 

Baczynski László A vezető is ember.  A vezető is tanítvány.
Bagoly Gyula Mit tanulhatunk a puritánoktól a depresszióról?
Bakos Marcell Miért és hogyan betegíti meg a pornográfia társadalmainkat?
Hamar Dániel Progresszív Hollywood: női hősök, töketlen férfiak és a vászon formatív ereje
Schauermann Tamás Teljesítmény vagy kapcsolat a közösségeink működésében?
Sípos Szabolcs Szabadon a múltunktól
Suhai György Jézust látni az Ószövetségben vagy az Ószövetséget látni Jézusban?
Tomka János A második görbe – Egyének és szervezetek megújulása

 

A szemináriumokról bővebben

Baczynski László: A vezető is ember. A vezető is tanítvány.

  • Elvárásoknak megfelelni – “vs.” vagy “és” – őszintén formálódni. Csapdák és perspektívák.
    Minden lelki értelemben vezető egyszerre formálódik a tökéletlenségében és egyszerre példa. Ennek a kettős valóságnak vannak kihívásai, amelyek között kell navigálni: elkerülve a csapdákat, követve néhány iránytadó perspektívát.
  • A vezető, mint tanítvány és a tanítványi formálódásának definiálása: a munkálkodó Isten a középpontban, a formálódó szív a fókuszban, valamint a kisérés: hogyan tudom olvasni Isten valóságos munkáját egy számomra láthatatlan térben, a szív és a lélek valóságában?
  • Csapdák között navigálva: a kettős valóság kialakulásának veszélye.
  • Perspektívák: az Evangélium szemlélete, vezetői Isten-munkatársak közössége, időszakok, terek, őszinteség ereje és helye.                    Beszélgetés, megosztások, közös gondolkodás

 

Bagoly Gyula: Mit tanulhatunk a puritánoktól a depresszióról?

Ha lelki doktorokra van szükségünk, akkor a legjobb a puritánokhoz fordulni. A depresszió és annak rengeteg megnyilvánulása előttük is ismert volt. Van a depressziónak egy olyan aspektusa, amit „Istentől való lelki elhagyatottságnak” neveznek. Erről nem sok szó esik manapság. Pedig a lelkünk szempontjából, ez a legfontosabb kérdés. Hol van az én Istenem? A depressziónak, a puritánok által kutatott, egy igen fontos területét fogjuk röviden megvizsgálni. Az előadás nem csak depressziósoknak szól. 🙂

Bakos Marcell: Miért és hogyan betegíti meg a pornográfia társadalmainkat?

,,A pornográfia a történelem legnagyobb szabályozatlan társadalmi kísérlete” – írták 2014-ben a Maridian Magazine hasábjain. Ez nem is meglepő, hiszen ma a pornográfia mennyisége, annak egyre szélsőségesebb természete és az ehhez való akadálytalan hozzáférés precedens nélküli az emberiség történelmében. A pornográfia egyénekre és társadalomra gyakorolt romboló hatásai jól dokumentáltak, azonban a pornográfia nem csak közegészségügyi kockázatot jelent. Carl Trueman presbiteriánus teológus szavaival élve a pornográfia egy olyan felfogást is magával hoz a szexualitásról és az emberi lét végső céljáról, amely teljes mértékben ellentétes a kereszténység hagyományos tanításával. De milyen hatásokkal is jár a pornográfia, mit tanít a szexualitásról és hogyan léphetünk fel ellene? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a szemináriumon.

Hamar Dániel: Progresszív Hollywood: női hősök, töketlen férfiak és a vászon formatív ereje

Hans Rookmaker híres mondata így hangzik: „The medium is the message” azaz az üzenet hordozója maga az üzenet. Anélkül, hogy demagóg módon kimondott üzeneteket hallanánk, különböző médiaszolgáltatókon megjelenő mainstream filmek és sorozatok elképesztő erővel formálják elképzeléseinket a valóságról, már csak azzal, ahogy egy-egy történet szereplőit lefestik. Ezen a szemináriumon nagyító alá vesszük a férfi és női karakterek alakulását pár filmen és sorozaton keresztül, és elemezzük azokat a megjelenő mintákat és az üzenetet, amik hatással lehetnek gondolkozásunkra.

Schauermann Tamás: Teljesítmény vagy kapcsolat a közösségeink működésében?

Nagyon nagy dilemma, hogy melyik fontosabb: szeretni vagy dolgozni, kapcsolódni vagy elvégezni a küldetést? Ha az ezt a szembeállítást falsnak érzed, nem véletlen, mégis azt tapasztaljuk a döntéseink megfigyelésekor, hogy sokszor alárendeljük az egyiket a másiknak: kapcsolatot építünk… hogy elérjük a célunkat, beszélgetünk és időt szánunk emberekre… hogy megtérjenek. Ha nincs eredménye a másokba invesztált időnknek, akkor úgy érezzük, helyben jártunk. Közben viszont helye van az életünkben a feladatoknak, a tevékenykedésnek, a hatékonyságnak, a bölcsességnek. Hogy jelenik ez meg és hogy lehetne rendet rakni? Erre a dilemmára szeretnék hozni egy régi egyházi fogalompárt, ami a tapasztalatom szerint nagy segítség a megoldások keresésében és a saját döntéseink folyamatos kiértékelésében.

Sípos A.Szabolcs: Szabadon a múltunktól

A pszichológia gyakorlata csak a múltfeldolgozás, vagy van ennek helye keresztyének életében is? Érdemes foglalkozni a felmenőinkkel, vagy akár a hitetlen múltunkkal? Vannak ennek bibliai, evangéliumi szempontjai? Tud ez építeni bennünket a hitünkben vagy a kapcsolatainkban? Ha igen, akkor hogyan?

Suhai György: Jézust látni az Ószövetségben vagy az Ószövetséget látni Jézusban?

Az Ószövetségben számos próféciát, ígéretet és utalást találunk az eljövendő Messiásra vonatkozóan. De Isten nem csak ezek által készítette elő a Messiás eljövetelét, hanem ún. tipológiai előképek, minták (tüposzok) által is, melyek felfedezése nagyban hozzájárul Jézus életének és munkájának mélyebb megértéséhez. Ezekből, a talán nem is annyira szembetűnő, de annál izgalmasabb előképekből nézünk meg néhány példát, bemutatva a biblikus tipológia lényegét és működését. Az egyik hiba vagy szélsőség, hogy az Ószövetség minden apró részletében Jézust véljük felfedezni (pl. Ráháb vörös fonala –> Jézus vére), a másik véglet, hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyjuk azokat az ószövetségi mintákat, melyekre Jézus és az újszövetségi szerzők alapoznak a Jézusról alkotott képük felvázolásánál (pl. átkelés a Vörös-tengeren -> Jézus bemerítkezése). Hogyan kerülhetjük el ezeket a hibákat? Mit jelent körültekintően, vagyis a szerzők szándékával egyező módon, alkalmazni az ószövetségi mintákat Jézus életére és, ezt követően „meglátni” Jézust is az Ószövetségben? Erre keressük a választ ezen a szemináriumon.

Tomka János: A második görbe – Egyének és szervezetek megújulása

Charles Handy szerint: „Minden esetben van vagy volt egy kezdeti befektetési időszak…, amikor többet teszünk bele, mint amennyit kivehetünk, amikor az S vonal alábukik. Többet kell ráfordítani, mint amennyi hasznunk származik belőle. Majd az eredmények kezdenek megmutatkozni, és feldereng a haladás halvány fénye, a vonal felfelé mozdul. Ha minden jól megy, akkor tovább emelkedik, de eljön az idő, amikor a görbe óhatatlanul eléri a csúcspontját, és süllyedni kezd. Ez az ereszkedés meghosszabbítható, ami gyakran sikerül is, de a végén ott vár a feledés… Ám ennek nem feltétlenül kell így lennie. Mindig létezhet a… második görbe…”